A globális hálózatok “multikonvergenciája” (sokoldalú közeledése): A Második Találkozó és Párbeszéd “A Kezdeményezésről”

17.10.2020 - Redacción Mar del Plata

Ez a bejegyzés a következő nyelveken is elérhető: Angol, Spanyol, Francia, Portugál

A globális hálózatok “multikonvergenciája” (sokoldalú közeledése): A Második Találkozó és Párbeszéd “A Kezdeményezésről”

A „Globális hálózatok multikonvergenciája” címmel 2020. augusztus 29-én tartott második virtuális találkozón tizenegy nemzetközi hálózat képviselői vettek részt, és gazdag eszmecserék légköre alakult ki. A találkozót a megközelítések nagy változatossága, ugyanakkor a tisztességes, szolidáris, demokratikus és ökológiai világért való közös elkötelezettség egysége jellemezte. Egy nagyon szép kapcsolat jött létre a közjó iránt érdeklődő emberek között, mind a spanyolul tartott általános plenáris ülésen, és mind a négy vitafórumon, spanyol, portugál, angol és francia nyelven. Ezt a kapcsolatot gazdagították a találkozó elején és végén tartott kis kollektív meditációk, a rendezvényt szervező hálózat, a Humanista Mozgalom által javasolt gyakorlat szerint. A “bábeli torony”, amelyben sok tucat ember vett részt, John Lennon “Imagine” (Képzeld el) című dalának közös öröm-éneklésével zárult, amely egy olyan, határok nélküli világ álmát vetíti elénk, amelyben az emberek emberhez méltó módon élhetnek.

A találkozó folytatólagosságát, a hálózatok közötti élő információcserét a jelenlévők e-mailen keresztüli kapcsolattartásával szeretnék elősegíteni, valamint ugyanezt célozza egy új találkozó szeptember 20-án a Viral Open Space hálózat keretében. Javasolták egy közös levél továbbítását a nemzetközi hatóságoknak, amelyben bemutatják az ülésen résztvevő hálózatok legfontosabb dokumentumait a kölcsönös megerősítés céljából. Ugyanígy az egyes hálózatok arra fognak törekedni, hogy közelebb kerüljenek a világ polgárainak más, már folyamatban lévő konvergencia-folyamataihoz, hogy nagyobb politikai hatást érjenek el és ezzel a szervezett polgárság nagylelkű céljait támogassák.

Az elkövetkező hónapok perspektívája az, hogy más hálózatok további találkozókat is szerveznek, hogy előrehaladhassunk egy közösen felépített folyamatban, amely megerősíti a már létező hálózatokat, valamint az ezután megszületőket.

Az alábbiakban a résztvevő hálózatok egyes képviselőinek véleményét idézzük a multikonvergencia (sokoldalú közeledés) folyamatáról, ezúttal Carminda Mac Lorin (Viral Open Space), Alain Caillé (Convivialism International) és Andrea Caro Gómez (FSM Economias Transformativas) hangjával.

– Milyennek érezte a globális hálózatoknak ezt a közös önkifejezési erőfeszítését?

Carminda Mac Lorin: Ez az artikulációs erőfeszítés azt a reményemet táplálta, hogy olyan hálózatokat látok, amelyek kiegészítik egymást, csak nem mindig kommunikálnak rendszeresen, hogy közelebb kerüljek egymáshoz. Ha pozitív és tartós változásokat akarunk az egész földkerekségen, akkor alapvető fontosságú a különböző nézőpontok közelítése – még ha ez módszertani kihívást jelent is. És el kell mondanom, hogy különösképpen lelkes vagyok a virtuális találkozások tapasztalatáért (és ugyanígy érzek a Viral Open Space – szel kapcsolatban is). Ami csak hat hónappal ezelőtt sem lett volna még lehetséges, most formát ölt, úgy tűnik, hogy a planetizáció (az egész bolygót benépesítő emberiség egyre élőbb kapcsolódása – ford.) kibontakozik.

Alain Caillé: Nagyszerű hírnek éreztem. Meggyőződésem, hogy nem leszünk képesek megelőzni a minket fenyegető mindenféle (éghajlati, környezeti, pénzügyi, gazdasági, társadalmi és erkölcsi) katasztrófákat, ha nem sikerül radikálisan megváltoztatni a globális közvéleményt. Ez egyfajta erkölcsi forradalom, amelyet végre kell hajtanunk; és erre egyik hálózatunk sem képes egyedül. Ezért sürgős összefogni az erőinket, és ezért számomra a “szigetcsoport” forma a legjobb lehetőségnek tűnik. Nagy köszönet ezért Débora Nunes-nak, hogy kezdeményezte ezt.

Andrea Caro: Fontosnak tartom, hogy találjunk időt eszmecserére, tapasztalataink megosztására, az emberiségben való együtt növekedésre. Úgy tűnik számomra, hogy az asztal körüli hálózatok ígéretes terek arra, hogy a világ egészében gondolkodó polgárok ilyen “szigetcsoportját” hozzuk létre, hogy az egyesült világ szellemiségében tovább erősítsük a szolidaritást a Föld népei között.

– Milyen lehetőségeket lát a tagoltság és a hálózatok közötti sokoldalú közeledés jövőjének szempontjából?

Carminda: A világjárvány és a súlyosbodott válságok jelenlegi helyzetében ez az artikulációs folyamat fontos szerepet játszhat. Akár a módszertanokkal való kísérletezésre is alkalmakat teremthet, valamint a sajátosságokat tiszteletben tartó valódi hálózatépítésre és kölcsönös elismerésre.

Alain: “A barátság második kiáltványát” mintegy 300 értelmiségi és aktivista írta alá 33 különböző országból. Ha a világ polgári hálózatainak ez a „szigetcsoportja” valóban létrejön, és megerősíti önmagát, akkor mindegyiküket megkérhetjük, hogy mozgósítsák belső erőiket és csatlakozzanak. Azt hiszem, ez rövid időn belül sok embert elérhet.

Andrea: Úgy tűnik számomra, hogy ez a folyamat olyan ülések sorozatát hozhatja el, amelyek fenntarthatják az eszmecserét a mexikói WSF 2021-ig, (World Sience Forum / Tudományos Világfórum) hogy majd onnan kiindulva folytathassuk az együttműködést.

Carminda Mac Lorin, Alain Caillé, Andrea Caro Gómez

– Milyen nehézségekkel szembesültök egy ilyen globális hálózati folyamat során?

Carminda: Ez a folyamat, csakúgy, mint az összes többi, amely arra törekszik, hogy tereket nyisson a különféle hálózatok közeledése számára, véleményem szerint fontos módszertani kihívást jelent. Hogyan lehetünk együtt anélkül, hogy egyesek szavai több helyet foglalnának el, mint másokéi? Hogyan juthatunk ki a verseny logikájából, amely ma a legtöbb körben érvényesül, még az úgynevezett progresszív kezdeményezések között is? Nem hiszem, hogy létezik csodaszer. Ehelyett úgy gondolom, hogy a részvételi módszertan keresésének a kitartás útjának kell lennie. E felfedező út várhatóan kanyargós lesz, hibázunk, aztán az eszmecserék lelkesítő élménye által újra ihletett állapotba kerülünk, mély és tartalmas találkozásokat élünk át, utána aztán a régi szokásainkkal és egónkkal indulunk tovább … És mégis, akkor is folytatnunk kell, mert ez a paradoxonokkal teli út teszi lehetővé a közös cselekvés megtanulását.

Alain: Az első nehézség az, hogy arra a felismerésre eljussunk, hogy a világot uraló neoliberalizmussal szemben az a legnagyobb gondunk, hogy hiányzik egy olyan doktrína, amely képes lenne felülírni a modernitás nagy politikai ideológiáit (liberalizmus, szocializmus, kommunizmus és anarchizmus, nem is beszélve az öröklött vallások sokféleségéről). Ezek az ideológiák „világi vallásokként” működtek. Ezért tudták mozgósítani és irányítani a szenvedélyeket. Az olyan új szenvedélyeket, mint az élőlények és az emberiség védelme iránti szenvedély, kell felébresztenünk.

Andrea: Számomra az a fő nehézség, hogy bezárkózunk és abbahagyjuk az együttműködést az összes érdekelt féllel, beleértve az intézményeket is, noha az egyes ritmusok eltérőek lehetnek. Ezért fontos számomra, hogy időt és rendszerességet szenteljek erre, például a Viral Open Space-en keresztül (az eszmecsere nyitott tere az interneten, a WSF szellemében).

– Tudva, hogy a globális hálózatok sokrétűek és nem egyetlen témára fókuszálnak, szerintetek melyik témára kellene összpontosítaniuk a közös fellépésük során?

Carminda: Olyan sok kérdést kell komolyan venni, mint például a menekültek helyzete, az atomenergia veszélyei, a rendszerszintű diszkrimináció, a félretájékoztatás, a populizmus és a fasizmus, hogy csak néhányat említsek. Úgy gondolom azonban, hogy a Viral Open Space szervező kollektívájának továbbra is a nyitott terek építésére kell összpontosítania, ahol különböző emberek, csoportok és hálózatok érezhetik magukat közel egymáshoz és tanulhatnak egymástól. Remélem, ez lehetővé teszi a hatékony közeledések megsokszorozását a lokális szinttől a globálisig.

Alain: A konvivializmus (az együttélés tana) posztulátuma az, hogy a fő kihívás, amellyel szembe kell néznünk (amiből az összes többi származik), hogy végre legyőzzük azt, amit a görögök hübrisznek neveznek, a mindenhatóság iránti vágyunkat, amelyből a pénzügyi és spekulatív kapitalizmus világuralma származik, és ami ezt kíséri, az ezzel járó egyenlőtlenségek őrületes robbanása.

Andrea: A Transzformatív Gazdaságok Szociális Világfóruma önmagában is egy fontos kezdeményezés, szerintem egy olyan politikai gazdaság jövőképe, amely nem zsigereli ki az emberek életét, és amely tiszteletben tartja a természetet, kétségtelenül az egyik fontos eszköz az emberiség összefogására. Mindenekelőtt azért, mert két témájának kereszteződésében dolgozhatunk azokon az lényeges alapokon, azokon az értékeken, amelyeknek a növekedését akarjuk látni a társadalomban. Az ezekre a mindenki által elfogadott alapértékekre törekvő munka lehetővé teszi egy értékrend felmutatását. Ez az emberi politikai közösség képes lesz magáévá tenni egy új társadalmi-környezeti paktumot, amely alapulhat például azon alapelveken, amelyeket az őslakos amerikai népek jó életmódnak neveznek („buen vivir”).

A fordítást Tegzes István készítette az angol cikk alapján.
A Pressenza fordító-csoportba önkénteseket keresünk.

Kategóriák: Humanizmus és spiritualitás, Nemzetközi, Nemzetközi kérdések, Sokszinűség

Newsletter

Enter your e-mail address to subscribe to our daily news service.

Keresés

videó 10 év Pressenza

International Campaign to Abolish Nuclear Weapons

International Campaign to Abolish Nuclear Weapons

Archívum

xpornplease pornjk porncuze porn800 porn600 tube300 tube100 watchfreepornsex

Except where otherwise note, content on this site is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International license.

maltepe escort