Az egyetemes alapjövedelem bevezetésének néhány pszichoszociális következményéről

10.06.2020 - New York, US - Juana Pérez Montero

Ez a bejegyzés a következő nyelveken is elérhető: Angol, Spanyol, Olasz, Német, Görög

Az egyetemes alapjövedelem bevezetésének néhány pszichoszociális következményéről
Marta, Juana Pérez Montero, James Felton Keith, Reto Thumiger (Fotó: Fotó: Sabine Schmitz)

A Pressenza New York A Day of Perspectives from Utopia címmel ünnepelte az ügynökség 10 éves évfordulóját egy konferencia keretében, ahol 3 panelben zajlottak a beszélgetések: gazdagság (ebben szerepelt az alapjövedelem témája) nők és leszerelés ( wealth -in which basic universal and unconditional income-, women and disarmament. – elérhető spanyol, francia, német, görög nyelven)

Az egyetemes alapjövedelem panelen belül tágabb összefüggéseiben mutattuk meg álláspontunk hírügynökségként, bemutattuk az alapjövedelem bevezetésének történelmi lehetőségét és néhány lehetséges következményét. A vitaindító hozzászólások a következőek voltak.

Miért vesz a Pressenza védelmébe olyan ügyeket, mint az egyetemes feltétel nélküli alapjövedelem, a leszerelés vagy a feminizmus…olyan ügyeket, melyek egyébiránt szorosan összefonódnak?

Induljunk ki abból, hogy az újságírás elkerülhetetlenül szubjektív műfaj. Ezzel a kijelentéssel, és elfogadva a feltételeket, melyeket ez magában foglal, úgy döntöttünk, hogy az újságírást az élet és az emberi lény felszabadulásának szolgálatába állítjuk, a béke és az erőszakmentesség szempontjából tudósítunk, humanista újságírást művelünk, mely megteszi a magáét az emberi  fájdalom és szenvedés legyőzéséért.

Ebben az összefüggésben minden, ami a fennmaradás biztosítására irányul alapvető a számunkra. Ezért koherens kiállni olyan intézkedések mellett, mint a minden ember számára elérhető egyetemes és feltétel nélküli alapjövedelem

Megnéztük az Unconditional Universal Basic Income, Our Right to Live ( Feltétel nélküli egyetemes alapjövedelem – Jogunk az élethez) c. dokumentumfilmet, melyet Alvaro Orus rendezett; Reto Thumiger beszámolt a németországi tapasztalatokról, ahol hasonló folyamatok indultak el, és ezek előnyeiről; James Felton Keith beszélt minden emberi lény értékéről az egyszerű tényből kiindulva, hogy él és a jogról, mely megvéd a nagy cégektől, mint a Facebook, Google, stb.; hogy visszaadják, amivel tartoznak nekünk (ami egy nagy része a profitnak, amit zsebre tesznek), melynek egy módja lehetne, hogy minden ember számára biztosítanak 1000 dollár alapjövedelmet – ez kongresszusi jelöltként választási programjában szerepel.

Most szeretnénk elmélyedni az egyéni és kollektív következményben, melyet tapasztalhatunk, amennyiben bevezetik az egyetemes alapjövedelmet.  Ez a felsorolás olyan emberek beszámolóiból származik, akik haszonélvezői voltak ennek az intézkedésnek, illetve olyanoktól, akikkel workshopokon dolgoztunk együtt az elmúlt hónapokban, és akiktől azt kértük, hogy képzeljék el milyen lenne az életük és a szeretteik élete, ha a létfenntartásuk biztosítva lenne.

Bár nehéz megérteni az időbeli távlatokat az elhangzott egyéni és társadalmi következmények vonatkozásában, ezeket a következményeket emelhetjük ki:

  • A szegénység eltörlése és ezzel összefüggésben az aporofóbia megszűnése: megszűnne azok stigmatizálása és kriminalizálása, akik nem rendelkeznek elégséges anyagi erőforrásokkal.
  • Társadalmi szinten és egyénileg is a népesség egyre nagyobb része vonódna be, kerülne felelős helyzetbe. Például a nők helyzete és azok helyzete, akik nem hagyományos nemi szerepek alapján határozzák meg magukat jelentősen javulna.
  • Észrevehetően csökkennének a fizikai és mentális betegségek
  • Csökkenne az egyértelműen a források hiányához köthető öngyilkosságok száma
  • Megszűnnének a félelmek, melyek a jelenre és a jövőre vonatkoznak, ha az élelem, fedél stb. nincs biztosítva.
  • A közösséghez tartozás érzése, és annak az érzése, hogy a közösség megvéd. Ez megtöri a magány érzését, és az individualizmust, ami sok kárt okozott már nekünk.
  • A fentiek következtében felszabaduló hatalmas energia lehetővé tenné a következőket:
  • Egyre szabadabban dönthetünk az életünkről, onnan kezdve, hogy tárgyalhatunk a fizetésünkről odáig, hogy időt szabadítsunk fel, amit annak szentelhetünk, amire szükségünk van
  • Növekvő társadalmi igazságosság a vagyon újraelosztásának következtében.
  • Lehetővé válik, hogy beteljesítsük a legmélyebb, legvágyottabb törekvéseinket.
  • Minden emberből előhozni a legjobbat, és a közösség szolgálatába állítani.
  • Több energia, hogy békében éljünk és könnyebben kapcsolatba lépjünk inspirált állapotokkal.
  • Magunkkal egyenlőnek látjuk a másikat, hogy minden joga megvan arra, hogy éljen, egyszerűen azért, mert ember, és hogy ugyanolyan esélyei lehetnek, mint amilyeneket mi magunknak követelünk – ez egy hatalmas minőségi ugrás lenne egy emberibb társadalom felé. Ha ebbe az irányba haladnak az érzéseink, gondolataink, cselekedeteink, akkor egy belső forradalmat hajtunk végre, amely így vagy úgy, de kivetül társadalmi szinten, és elindít egy erőszakmentes forradalmat.
  • Egy ilyen intézkedés, mint az egyetemes feltétel nélküli elégséges alapjövedelem bevezetése megteremtené az anyagi alapjait a szolidaritás és erőszakmentesség kultúrájának, elősegítené a személyes és társadalmi megbékélést, lefektetné egy tudatosabb, kritikusabb es önkritikusabb, szándékosabb társadalom alapjait.
  • Mikor mindezekről beszélünk nem csak az áldozatokról van szó, hanem az elkövetőkre is gondolunk, akiknek most meglehet a lehetőségük arra, hogy helyrehozzak a károkat, melyeket a népesség óriási többségének okoznak, új irányt adjanak az életüknek, és ezzel az egész társadalom javát szolgáljak.

Összegezve a tapasztaltakat, elmondhatjuk, hogy történelmi pillanat részesei vagyunk, mikor nagyszerű technológiai vívmányok napról napra egyre nagyobb gazdagságot termelnek, miközben egyre nagyobb munkanélküliséget okoznak

Ezek a nagyszerű vívmányok, melyek sokakat aggasztanak, nekünk humanistáknak nagy lehetőséget jelentenek arra, hogy felszabadítsuk magunkat a munkavállalói szolgaság alól, és követeljük, hogy “Hadd dolgozzanak a gépek! (“Que trabajen las maquinas“ blogbejegyzés spanyolul), ahogy Mario Luis Rodríguez Cobos (Silo), argentin gondolkodó is  kijelentette. A probléma nem azzal van, hogy van-e munka vagy nincs, hanem azzal, hogy biztosítva van-e minden egyes ember megélhetése.

Mindez ma lehetséges, hiszen elegendő vagyon halmozódót fel ahhoz, hogy a világ teljes lakossága emberhez méltó körülmények között élhessen. Ez a gazdagság sok nemzedék munkájának a gyümölcse, és ma a bolygó teljes lakkoságának a munkájáé (ebből a példából egyszerűen megérthető: a telefon, amit mindannyian a kezünkben tartunk a koltánnak köszönhetően működik melyet Afrikában bányásznak). A gazdagság nem csak keveseké, akik felhalmozzák őrült mohosággal – vissza kell adniuk, ahogy James Felton Keith mondta korábban.

Mindez ma megvalósítható, és ehhez arra van szükség, hogy terjesszük ezt a javaslatot, mindenfelé, ahol vagyunk, mert tudatos, felvilágosult emberekre van szükség, akik bátor politikusokat választanak meg, akik átültetik a gyakorlatba.

Nem csak azt várjuk tőlük, hogy megvédjék az alapjövedelmet, hanem hogy megtegyék a szükséges lépéseket, hogy valósággá váljon.

Ahogy azt sokan felismerik ma: civilizációs válságot élünk át. Építsünk hát egy új civilizációt az emberi lényhez méltó magaslatokban.

A fordítást a Pressenza fordító-csoport egyik önkéntese készítette.
Továbbra is keresünk önkénteseket.

Kategóriák: Emberi jogok, Eredeti tartalom, Erőszakmentesség, Nemzetközi, Vélemények
Tags: , ,

Newsletter

Enter your e-mail address to subscribe to our daily news service.

Keresés

videó 10 év Pressenza

International Campaign to Abolish Nuclear Weapons

International Campaign to Abolish Nuclear Weapons

Archívum

Except where otherwise note, content on this site is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International license.