Pressenza Pressenza International Press Agency Istambul, 24/04/10 A Szirt városában, Líbiában megrendezett csúcstalálkozón az arab vezetőknek olyan jelentős kérdésekkel kellett foglalkozniuk, mint az izraeli-palesztin válság (Tel-Aviv a nemzetközi közösségét provokáló jelenlegi lépései és a nemzetközi jog egyre súlyosabb megsértése azzal, hogy újabb településeket építenek a megszállt területeken és Kelet-Jeruzsálemben), a darfuri konfliktus, Jemen fenyegető ingatagsága, valamint a szomáliai dráma. Mindenekfelett, több más kulcskérdés mellett, egy következetes és közös arab politika szükségességét fogalmazták meg.

Emellett egy fontos fejezetet szántak a nukleáris aggodalmaknak. Olyannyira, hogy Líbiában, a 22. csúcstalálkozó végén a vezetői annak a 350 millió embernek, akik a Föld olajban leggazdagabb és konfliktusok által leginkább sújtott térségében élnek, kiadtak egy nyomatékos felhívást egy atomfegyverek nélküli világ érdekében.

ATOMMENTESSÉG, AZONNAL

A két napos találkozót követően kiadott zárónyilatkozatukban az arab vezetők „megerősítették, hogy minden arab ország, amely aláírója az atomsorompó-egyezménynek (NPT) felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy tegyen azonnali lépéseket annak érdekében, hogy a világ megszabaduljon az atomfegyverektől”. A nyilatkozat hangsúlyozta annak szükségességét, hogy „a nukleáris fegyverek felszámolására irányuló nemzetközi kezdeményezéseket átültessék kézzelfogható, kötelező érvényű és időrendbe foglalt programokba”.

ATOM A BÉKÉÉRT

Ez az álláspont összhangban van a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) álláspontjával, amely röviden megfogalmazva így szól: Atomenergia: ’Igen’ – Atomfegyverkezés: ’Nem’.

Ez ugyancsak megfelel annak a növekvő érdeklődésnek, melyet néhány arab ország - beleértve az olajban gazdagokat is - az atomenergia békés célú felhasználása iránt mutat. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Oroszország - más iparosodott országok mellett – bátorítják ezt az elmozdulást az arab országokban, és egyesek közülük már tekintélyes, atomerőművek építéséről szóló kereskedelmi megállapodásokat írtak alá arab államokban.

Az olajban gazdag Egyesült Arab Emirátusok például 2009 októberében bejelentette atomreaktor építési szándékát. Ez egy frenetikus, politikailag támogatott versengést robbantott ki francia, amerikai, japán és dél-koreai óriásvállalatok között a 40 milliárd dolláros projekt elnyerésére.

Ezzel egyidőben, jelentések szerint a francia kormányzat segítséget ígért Katarnak és Marokkónak, saját nukleáris program elindításához. Hírek szerint Egyiptom és Jordánia is atomerőművek építésébe kezd. Szaúd-Arábia szintén bejelentette, hogy tervezi atomenergia előállítását békés célokra.

Az arab vezetők hangsúlyozták, hogy e célok eléréséhez az előrehaladás „elsődleges alapkövetelménye az atomsorompó-egyezmény egyetemesítése”.

Ez az erőteljes arab álláspont csak néhány nappal az után a bejelentés után lett ismert, miszerint egy amerikai-orosz megegyezés alapján a felek a nukleáris arzenáljuk 30 százalékkal való csökkentésére tettek ígéretet. Az egyezmény április 8-án, Prágában került aláírásra, röviddel a washingtoni nukleáris biztonsági csúcs és a New York-i atomsorompó-egyezmény (NPT) felülvizsgálati konferencia előtt (május 3-28).

A jövőt szem előtt tartva, az arab nyilatkozat hangsúlyozza, hogy „fontos az NPT tagállamok jogainak tiszteletben tartása, ami megengedi békés célú nukleáris technológiák birtoklását és fejlesztését. Ezek a jogok semmilyen esetben nem sérülhetnek”.

NUKLEÁRIS IZRAEL

A nyilatkozatban az arab vezetők követelték, hogy az NPT felülvizsgálati konferenciája “foganatosítson világos döntéseket és alkosson gyakorlati rendszabályokat a Közel-Kelet atommentes területté válásának érdekében”.

Izrael az egyedüli atomhatalom a Közel-Keleten, és jelentések szerint 200 nukleáris fegyverrel rendelkezik. Az ország rendszeresen megtagadja az atomsorompó-egyezmény aláírását.

Ezzel kapcsolatban az arab vezetők figyelmeztettek: „Azáltal, hogy Izrael kitart amellett, hogy visszautasítja az atomsorompó-egyezményhez való csatlakozását és a nukleáris létesítményeinek alávetését a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség teljes körű biztosítéki rendszerének, egy drámai következményekkel járó fegyverkezési versenyt fog szítani a régióban”.

Az arab nyilatkozattal egybeesve, ugyanazon a napon ebben a témában a Jerusalem Post napilap arról számolt be, hogy egy izraeli katonai hivatalnok szerint az izraeli kormányzás a washingtoni atombiztonsági csúcson „semmiféle koncessziónak” nem fog teret adni és fenntartja a „kétértelműség” politikáját az atomfegyvereivel kapcsolatban.

ARAB ÉS GLOBÁLIS KAMPÁNY

Az atommentes Közel-Kelet megvalósításának kérdése nem újkeletű. Olyannyira, hogy Egyiptom 36 évvel ezelőtt aktív hadjáratot indított az „atomfegyverek nélküli Közel-Kelet” létrehozása érdekében.

1990-ben Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kibővítette az indítványt, aminek új célja, hogy a Közel-Kelet „minden tömegpusztító fegyvertől mentes övezetté” (beleértve az atomfegyvereket is) válhasson.

Az egyiptomi kezdeményezést a legtöbb arab ország támogatta. Amr Músza, aki az Arab Liga főtitkáraként mind a 22 arab országot képviseli, megerősítette: “Nélkülözhetetlen, hogy a Közel-Kelet megszabaduljon az atomfegyverektől.”

Az atommentes Közel-Kelet kezdeményezés arab támogatása új erőre kapott, kiváltképpen az öböl-országok körében, annak az amerikai, izraeli és európai feltételezésnek a nyomán, hogy Irán atomfegyvereket szándékozik létrehozni.

Emellett 2009 augusztusában a Mubarak és Barack Obama amerikai elnök közötti washingtoni csúcstalálkozón Egyiptom határozottan visszautasította az amerikai ajánlatot, amely a térség atomfegyverekkel szembeni védelmét biztosítaná egy kiterjesztett “atomernyő” által, egy széleskörű közel-keleti béketerv részeként.

A terv nem részletezte, hogy Izrael leszerelné-e nukleáris arzenálját.

Afrikában található 10 olyan arab ország, amely tagja mind az Arab Ligának, mind az Afrikai Uniónak. Ezek részesei az afrikai atomfegyvermentes zónának, amely 2009 júliusában lépett életbe.

Ezek az országok: Algéria, Dzsibuti, Egyiptom, Líbia, Mauritius, Marokkó, Szomália, Szudán, Csád és Tunézia.

Emellett kiemelkedő arab egyéniségek csatlakoztak ahhoz a világméretű mozgalomhoz, amelyet 100 nemzetközi személyiség indított el az atomfegyverek megszüntetése érdekében “Global Zero, az atomfegyverek nélküli világért” néven.

Núr, Jordánia királynője például tevékenyen kampányolt az atomfegyverek leszereléséért a Global Zero kezdeményezés keretein belül.

Ezzel kapcsolatban a jordániai királynő megerősítette: „Mindenkinek, aki racionális gondolkodásra képes, nyilvánvaló kell hogy legyen, hogy azáltal védeni meg egy nemzetet, hogy elpusztítunk minden életet a bolygón, merő ostobaság. A nukleáris tevékenységet globálisan és maradandóan nullára kell csökkenteni. Nincs más lehetőség.”

GLOBÁLIS KÖR

Időközben a világ tanúja lehetett az egyre növekvő számú, aktív nemzetközi megmozdulásoknak annak érdekében, hogy minden atomfegyver eltűnjön a Föld színéről.

A kezdeményezések sora a civil köröktől, a „grassroots” szervezeteken keresztül Nobel-díjasok és városok polgármestereinek tevékenységéig terjed. Ilyen például Akiba Tadatosi, Hirosima polgármestere, akinek városa Nagaszakival együtt még mindig szenvedi a második világháborúban ledobott amerikai atombombák szörnyű következményeit. Emellett világvallási vezetők is megtalálhatóak a kampányolók között.

Ezek egyike a Soka Gakkai International nevű japán buddhista szervezet, amely 12 millió tagot tudhat magáénak világszerte. Ők a békét szorgalmazzák, és egy aktív nemzetközi kampányt indítottak az atomfegyverek leszerelése érdekében.

Egyike azoknak a nemzetközi személyiségeknek, akik az atommentes világért kampányolnak Jajanta Danapala, aki az atomsorompó-szerződés 1995-ös felülvizsgálati és kibővítési konferenciáját elnökölte és az ENSZ Leszerelési Ügyek Hivatalának főtitkárhelyettese volt 1998 és 2003 között.

Fordította: Debreczeni Mariann